A Wing Tsun egy kínai harcművészet, amit egy nő, Ng Mui fejlesztett ki több, mint 300 évvel ezelőtt.

A Mandzsu (Csin) dinasztia hajtóvadászatot indított a Shaolin kolostor ellen politikai konfliktusok miatt. Li Pan San árulása következtében mindenkit lemészároltak és felgyújtották a kolostort.

A mészárlást mindössze 5 mester élte túl:

  • Ng Mui, a fabábú és ököltechnika mestere,
  • Fung Dotak, a chi-kung mestere,
  • Miau Hin, a késtechnika mestere,
  • Chi Shin, a hosszúbot technika mestere és
  • Pak Mei, a gyógyászat mestere.

Ezek után az alapító apáca, Ng Mui a Tai Leung hegyen, a Fehér Daru Templomban telepedett le. Ott sok új és hasznos technikákat látott és mivel nagy kung-fu rajongó volt, mindig azt nézte, hogyan tudná tökéletesíteni és csiszolni tudását. Az ott tanult technikákat ötvözte a sajátjaival, beleépítette egy új, még névtelen stílusba.

Yim Wing Tsun

Ng Mui szokásához híven minden héten lejárt a hegyről a helyi piacra vásárolni. Ott megismerkedett egy fiatal lánnyal, akit Yim Wing Tsun-nak hívtak.

Egy ottani bűnöző felfigyelt a fiatal Wing Tsun szépségére, ezért erőszakkal feleségűl akarta őt venni. Mivel a lány láthatóan nem akarta ezt, azért egy fogadást kötött vele: 1 év után megint találkoznak, hogy megküzdjenek egymással. Ha ő nyer, akkor feleségül megy hozzá, de ha nem, akkor hozzámegy szerelméhez, Leung Bok Chau-hoz, egy guangdoni sókereskedőhöz.

Ng Mui egy évig tanította őt erre a még névtelen kung-fu stílusra, így a várva várt találkozáskor, Wing Tsun másodpercek alatt legyőzte a bűnözőt, így feleségül tudott menni Leung Bok Chau-hoz.

Yim Wing Tsun át adta tudását a férjének is és onnantól egy párost alkotva arra szentelték életüket, hogy finomítsák és csiszolják a még teljesen új stílust. Leung Bok Chau később átadta tudását egy gyógyító orvos-tudósnak, Leung Lan Kwai-nak, de mivel még nem volt neve a stílusnak, így a felesége tiszteletére az új stílust Wing Tsun Kuen-nek (Gyönyörű Tavasz őklének) nevezte el.

Leung Lan Kwan egész élete során csak 2 tanítvánnyal foglalkozott, de csak az egyikük vehette át a teljes tudást. Őt Wong Wah Bo-nak hívták. Ő egy szinész volt egy opera társulatban, ahol a folyó mentén egy hajóval – amit a kínaiak csak “Vörös Bárkának” neveztek el – egyik helyről a másikra vándoroltak, előadásukon jellegzetesen piros ruhába öltözve, kellékeiket is pirosra festve.

A Vörös Bárka több tagja is jártas volt valamilyen harcművészetben.

Leung Yee Tai, aki ugyancsak a társulat tagjaként adott elő, a híres 6 és fél pontos hosszúrúd technika mestere volt. Leung Yee Tai a hosszúrúd (patkányfarokrúd) technikát Chi Shin mestertől tanulta, aki egyike volt annak az 5 nagymesternek, akik a kolostorból elmenekültek. Mivel Wong Wah Bo és Leung Yee Tai közeli kapcsolatban voltak egymással, kölcsönösen tisztelték és elismerték egymást tudását, ezért elhatározták, hogy “tudást cserélnek” és a hosszúrúd technikát beleépítik a Wing Tsun rendszer elméleteinek megfelelően a stílusba.

Leung Yee Tai átadta teljes tudását Leung Jan-nak, egy Fatshani gyógyszerész-orvosnak, akit majd később a Wing Tsun királya nevet kapta, mivel számtalan kihívás során, soha senki sem tudta őt legyőzni.

Leung Jan-nak volt két fia, Leung Bik és Leung Chun. Leung Chun annyira nem volt érdekelt a stílus iránt, azonban Leung Bik lelkesen gakorolta a Wing Tsun-t, így végül ő vette át apjától a teljes tudást. Leung Jan nem csak a fiait oktatta Wing Tsun-ra. A legkiemelkedőbb tanítványa Chan Wan Shun volt, aki egy pénzváltó bódét üzemeltetett. Leung Jan viszont nem tanította meg neki a legmagasabb szintű technikákat, mivel egy rendkívűl erős ember volt, félt, hogy egyszer majd legyőzi fiait.

Chan Wan Shun összesen 16 tanítvánnyal foglalkozott. 70 éves kora után fogadta be utolsó és egyben a legfiatalabb tanítványát, aki mindössze csak 13 éves volt, viszont nagy csodálója volt mesterének és a Wing Tsun-nak. 3 évig tanította a fiatal fiút, majd elváltak útjaik. A fiú ezek után Hong-Kong-ba költözött, majd ott találkozott Leung Jan egyik fiával, Leung Bik-kel, de mivel Chan Wan Shun nem volt birtokában a teljes tudásnak, ezért Leung Bik-től tanulta meg a legmagasabb szintű tecnikákat. Nem volt ő más, kinek neve a legnagyobb volt a harcművészek körében, mint a legyőzhetetlen Ip Man nagymester.

Ő tanította a harcművészek egyik legendáját, Bruce Lee-t is.

Ip Man Nagymester visszavonulása után még befogadott egy utolsó tanítványt, akit csak a “bezárt ajtajú tanítvány”-nak hívnak, Dr. Prof. Leung Ting-et. Ip Man nagymester 1972 December 1-én bekövetkezett halála után saját iskolát alapított és terjesztette el több országban.


FORRÁS

Close Menu